Korai élet és a holokauszt

Éva Székely 1927-ben született Budapesten. Az úszás iránti érdeklődése Ferenc Csik magyar úszó 1936-os berlini olimpián elért 100 méteres gyorsúszó győzelméről szóló rádióközvetítés hallgatása után ébredt fel. Egy helyi sportegyesület csapatához csatlakozott, de később zsidó származása miatt eltávolították.

A holokauszt Magyarországon való erősödése során Székely és családja egyre nagyobb üldöztetéssel nézett szembe. 1944-ben a nyilas párt tagjai elfogták, de az apja közbelépett, mondván, hogy beteg, és nem tud járni. Amikor ez nem járt sikerrel, felfedte, hogy ő a magyar úszóbajnok, abban reménykedve, hogy a hírneve megmentheti az életét.

Csodával határos módon Székely megmenekült. A háború utolsó éveit egy svájci fenntartású biztonságos házban töltötte, ahol minden reggel 100-szor fel- és lefutott öt emeletnyi lépcsőt, hogy fitt maradjon.

A háború utáni úszókarrier

A háború után Székely folytatta úszókarrierjét. Részt vett az 1948-as londoni olimpián, ahol negyedik helyezést ért el a 200 méteres mellúszásban. Négy évvel később megvalósította olimpiai álmát, amikor 1952-ben a helsinki játékokon ugyanebben a számban aranyérmet nyert, és közben olimpiai rekordot is felállított.

Székely továbbra is uralta a magyar úszást, és 32 nemzeti egyéni és 11 nemzeti csapatbajnoki címet szerzett 1946 és 1954 között. Feleségül ment honfitársához, Gyarmati Dezsőhöz, akit széles körben a történelem egyik legnagyobb vízilabdázójának tartottak.

Szökése és edzői pályafutása

1956-ban Székely és Gyarmati az Egyesült Államokba szökött, miután a magyar forradalmat a szovjetek brutálisan leverték. Hamarosan azonban visszatértek Magyarországra, hogy Székely idős szüleivel törődjenek.

Székely visszavonult az aktív versenyzéstől, és fiatal úszók edzője lett, többek között a lánya, Andrea, aki maga is olimpiai érmes lett. Székely részt vett a hírhedt 1972-es müncheni játékokon is, ahol palesztin aktivisták megtámadták az izraeli olimpiai csapatot, és megölték barátját, az izraeli birkózóedzőt, Weinberg Mosét.

Zsidó identitása és öröksége

A zaklatások ellenére Székely soha nem próbálta elrejteni zsidó identitását. Egy 1974-es interjúban a Magyar Televíziónak felidézte az 1940-es évek diszkriminatív törvényeit, és egyértelműen kijelentette: “Én zsidó voltam.”

Székely figyelemreméltó élettörténete kitartásának, elszántságának és rendületlen szellemének a bizonyítéka. Holokauszt-túlélőként és olimpiai bajnokként egyaránt emlékeznek rá, és öröksége továbbra is inspirálja az úszók és sportolók generációit szerte a világon.

További figyelemre méltó eredmények

• Székely aranyérmet nyert egy nemzetközi úszóversenyen, amelyet 1950-ben rendeztek a Margitszigeten.
• Részt vett a 200 méteres mellúszásban az 1956-os melbourne-i olimpián, ahol ezüstérmet szerzett.
• Székelyt 1985-ben beiktatták az úszás nemzetközi hírességek csarnokába.
• 2000-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztjét a csillaggal.